Dóri: Meggyógyít,
ha így néz rám...
Oly jó, már nem is fáj...
És néhány csepp eső...
nekem már úgysem árt...
hisz itt van, átkarol...
Egész testével óv...
S talán ha elalszom...
esőn...a virág szirmot bont.

Zoli: Te élni fogsz, 'Ponine, hisz Isten lát!
Bár volna szó, mely néked orvosság...!

Dóri: Csak tartson így a karjában...

Így fogjon át örökké..!

Zoli: Adnék én száz életet!
Bár tudnám, hogy tegyem!...
Ne félj, nem hagylak el...

Dóri: Csak néhány csepp eső,
s a múlt... oly távol-messze már...

Hisz itt van, átkarol…

Egész testével, óv…

S én karjai közt alszom el..

E néhány csepp eső áldott legyen…!

Az ég is tisztul már, szólít a csend..

S a lélegzete melegén,
szívem most hazatér...

Dóri: Hisz meggyógyít, ha így néz rám...

Zoli: Ponine most ne beszélj!

Együtt: Így  jó, már nem is fáj...
És néhány csepp eső...
Neked már úgy sem árt.
Nézz rám!

Hisz itt van, átkarol...

Egész testével óv... S talán ha elalszom...

Zoli: Én melletted leszek amíg csak el nem alszol.
esőn...a virág szirmot...