Néha mindenünk egy nyár,
s ilyen tánc, nem lesz több már,
de ez sem számít.
Hozzád láncol,
pár, lopott, gyors pillantás.
E meleg, könnyű nyártól, a jövőnk lett más,
mond hát!
/Musical duett2: Sorsunk e tánc/ |
|
|
|
Olyan jó amikor hozzám érsz
És én úgy nézek rád
Nem kell más
Csak hogy velem légy
Csak ez az érintés
Ez a szótlan beszéd
Ami elmond mindent
Sok év magányba fojtott bánatát
Minden átvirrasztott
Éjszakám panaszát
Úgy mint a napsugár
Mely áttör minden felhőn
A pillantásod átjár
Mindent látsz
Érzem elvarázsoltál
Félek túl sokat tudsz már
És én elfelejtve minden mást
Csak az érzésnek élek
Mert elvarázsoltál
És ezt bárhogy titkolnám
Érzem sokkal több vagy már
Mindenkinél
És csak rád vártam én
Rám néztél ez volt az első jel
Furcsa tűz öntött el
Rólunk szólt
És én éreztem
Csak ez az érintés
Ez a szótlan beszéd
Ami elmond mindent
Sok év magányba fojtott bánatát
Minden átvirrasztott
Éjszakám panaszát
Úgy mint a napsugár
Mely áttör minden felhőn
A pillantásod átjár
Mindent látsz
Érzem elvarázsoltál
Félek túl sokat tudsz már
És én elfelejtve minden mást
Csak az érzésnek élek
Mert elvarázsoltál
És ezt bárhogy titkolnám
Érzem sokkal több vagy már
Mindenkinél
És csak rád vártam én
Félek hogyha véget ér
Soha vissza nem találnék
Ha nem volnál
Én végleg elvesznék
Érzem elvarázsoltál
Félek túl sokat tudsz már
És én elfelejtve minden mást
Csak az érzésnek élek
Mert elvarázsoltál
És ezt bárhogy titkolnám
Érzem sokkal több vagy már
Mindenkinél
És csak rád vártam én | | |
|
|
Navigation
........................
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
