Alan Menken – Howard Ashman – Tim Rice – Linda Woolverton:

A klasszikus mese nagy sikerű, Disney-féle musical-változatának a világon elsőként szabadon színpadra állított verziója.

Magyar szöveg: Kerényi Miklós Gábor és Somogyi Szilárd

Koreográfia: Duda Éva

Jelmez: Túri Erzsébet

Díszlet: Rózsa István

Rendezte: Böhm György

A Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitó előadásaként mutatta be az Operett Színház a klasszikus meséből készült Disney-musicalt, amely tíz éve hatalmas sikerrel fut a Broadway-n. New York, London, Los Angeles, Toronto, Sydney, Tokyo és Bécs után, elsőként a világon non-replica változatként, tehát szabad rendezésben kapta meg a jogot az Operett Színház a mese színpadra állítására. A történet ott kezdődött, hogy a rajzfilm bemutatása után több kritikus megjegyezte, hogy a dalok egy musicalben is megállnák a helyüket. A Disney-rajzfilm öt Grammy mellett három Golden Globe-ot és két Oscar-díjat is nyert a legjobb filmzene és a legjobb betétdal kategóriájában, valamint elsőként a rajzfilmek történetében a legjobb film díjára jelölték.

 A Szépség és a Szörnyeteg alap történetét egy Londonban élő francia asszony, Marie Le Prince de Beaumont írta, és 1756-ban jelent meg egy hölgyeknek szóló magazinban, alapja egy korábban megjelent regény volt. Később többször is feldolgozták filmen, a legismertebb változatot a költő, Jean Cocteau forgatta Jean Marais főszereplésével. A musical zenéjét a Rémségek kicsiny boltját és számos Disney-rajzfilm zenéjét (Aladdin, Herkules) is jegyző Alan Menken írta. A történet egy kisvárosi lányról, Belle-ről szól, aki kilóg a többiek közül, és más életre vágyik. Miután édesapját fogva tartja egy szörnyeteg a kastélyában, a lány alkut köt vele, és apja helyett ott marad a szívtelennek tűnő torz alakkal. A régi történet szerint az egykor szép és fiatal herceg kastélyába egy napon egy idős koldusasszony tért be szállást kérve egy rózsával, akit a herceg elüldözött, ezért lett elátkozott a Szörny szolgáival együtt, akik tárgyakká változtak. Ha a rózsa utolsó szirma is lehull, meghal, hacsak nem szeret meg valakit, és viszont nem szereti valaki. Mondanom sem kell, Belle az, aki lassan felismeri, hogy a szörny ijesztő külseje és modora mögött több érzés van, mint sejtenénk, és persze a mese szabályai szerint a történet happy enddel ér véget.

Az Operett Színház látványos produkcióját kiváló hangú színész-énekesek teszik világszínvonalúvá. Gyertyatartó és óra, teáskanna és csésze, komód és tányérok elevenednek meg a forgószínpadon: az alkotók mindent bevetettek. A jelmezek anyagai Münchenből érkeztek és a színpadtechnika is elsőrangú. A herceg újra emberré válásának jelenetét David Merlini agyalta ki. A színpadi varázs méltó egy világsikerű musicalhez. Böhm György rendező és stábja mindent bedobott, hogy elvarázsolja a közönséget: mi kell más egy érzelmekben gazdag, látványos, fülbemászó musicalhez, amely már rabul ejtette a fél világot?

Szereplők:

Szépség- Szinetár Dóra, Kékkovács Mara

Szörnyeteg- Szabó P. Szilveszter, Homonnay Zsolt

Gaston- Imre Sebastian, Németh Attila

Lefou, Gaston szolgája- Mészáros Árpád Zsolt, Oláh Tibor

Lángőr, a gyertyatartó- Bereczki Zoltán, Csonka András

Perc úr- Fila Balázs, Földes Tamás

Teamama, a teáskanna- Molnár Piroska, Náray Erika

Csorbi, a teáscsésze- Rónai András, Aranyi Csaba,  Somogyi Tamás, Süle Tibor

Madame De la Nagy Komód-Polyák Lilla, Siménfalvy Ágota

Babette, a tollseprű- Dénes Judit, Pohly Boglárka

Maurice, Belle papája- Csuha Lajos

D'arque, elmegyógyász- Oláh Tibor